Sokan nem tudják még, hogy a Csörsz árok nyomai Valkó mellett (is) láthatóak. A gödöllőiek többsége sem ismeri a gödöllő-valkói szakaszt, így jelentős történelmi emlék merült idáig feledésbe.
Tovább olvasom ...
Valkó Pest-megyében, a Gödöllői-dombság keleti felén fekvő, sűrű tölgyerdőkkel övezett 2300 lakosú nagyközség. A 3-as útról Gödöllőnél letérve 14 kilométer után érhetjük el legkönnyebben. Nevét egy szláv eredetű személynév után kapta, melynek jelentése farkas.
Tovább olvasom ...
Vajon akkor kezdődött ez a történet, amikor rájöttem, hogy csak a negyedik legjobb focista vagyok az osztályban? teszi fel magának a kérdést Jon, aki szerény drogüzletét feladva kénytelen elszegődni a Halászhoz, az oslói drogbáróhoz. Sikeres is behajtóként, hiszen elegendő, ha csak kiejti az alvilág nagy hatalmú urának nevét, és az adósok azonnal fizetnek. Egy napon azonban a Halász olyasvalamit kér, amit Jon már nem teljesít, sőt átveri és meglopja megbízóját. A megtorlás elől egészen egy isten háta mögötti kis lappföldi faluig menekül, ahol nyáron nem nyugszik le a nap. Egy elhagyatott vadászkunyhóban húzza meg magát, ahol a kínzó emlékek, a magány és a fehér éjszakák lassan az őrületbe kergetik. És a Halász emberei közelednek. A bujdosó jól tudja: ha nem akarja, hogy elkapják, olyan kiszámíthatatlannak kell lennie, hogy maga se tudja, mi lesz a következő lépése.
Hotel Florida
Amanda Vaill
1936, Madrid, Hotel Florida, a külföldi tudósítók, írók, művészek és értelmiségiek törzshelye. A polgárháború dúlta városban három pár találkozik, akiknek életét gyökeresen megváltoztatja a gyötrelmes tapasztalat. Hogy kik ők? Ernest Hemingway, az alkotói és magánéleti válságban szenvedő író, akit a kíváncsiság és az új élmények vágya hajt Madridba. Martha Gellhorn, az ambiciózus, kezdő újságírónő szerelemre és tapasztalatokra éhesen érkezik spanyol földre, s azt reméli, hogy Hemingway oldalán mindkettőt megleli. Robert Capa és Gerda Taro, a két fiatal Párizsból jönnek: kezdő fotósok és a harcokról akarnak híven tudósítani – Capát A milicista halála egy csapásra világhírűvé teszi, míg Gerda életét kioltja a háború. Arturo Barea, a spanyol kormány sajtócenzora és osztrák helyettese, Ilsa Kulcsar egyszerre próbálnak az igazsághoz és a baloldalhoz is hűek maradni, ami sokszor veszélybe sodorja őket. A filmszerűen váltakozó helyszínek, emberi drámák, a levelekből, naplókból és korabeli újságokból vett részletek segítségével Amanda Vaill a Hotel Floridában megrázó és emlékezetes tablót rajzol a spanyol polgárháborúról.
Amanda Vaill amerikai forgatókönyvíró, újságíró és életrajzi könyvek szerzője. Cikkeit és kritikáit rendszeresen közli a The New York Observer, az Esquire és a Harper’s Bazaar. Hotel Florida című könyvét a The New York Times Book Review szerkesztői 2014 száz legjobb könyve közé választották.
Menj, állíts őrt!
Harper Lee
A 26 éves, már New Yorkban élő Jean Louise Finch Scout meglátogatja az alabamai Maycomban idős apját, Atticust. Még mindig nem enyhültek az amerikai Délt formáló polgárjogi és politikai feszültségek, és a fiatal nő találkozásába szülőföldjével keserűség vegyül, amikor kellemetlen igazságok derülnek ki összetartó családjáról, szeretett városáról és a szívéhez legközelebb álló emberekről. Elárasztják gyerekkorának emlékei, kételyek ébrednek benne, vajon valódi értékek-e azok, amikben eddig hitt. A Ne bántsátok a feketerigót! és a Menj, és állíts őrt! érzékenyen megírt történet egy kamaszlányról, majd egy fiatal nőről, egy fájdalmakkal teli, de elkerülhetetlen átalakuláson áteső világról. Az 1950-es években született és évtizedekig a fiókban őrzött Menj, és állíts őrt! közelibb képet ad Harper Lee emberi és írói erényeiről. Az eddig egykönyvesnek hitt író most végre közreadta a múlt illúzióival való leszámolás, a bölcsesség, az emberség és az érzelmek humorral, szeretettel, könnyed pontossággal megírt regényét. Megrendítő egyszerűséggel és őszinteséggel idéz fel egy több mint fél évszázaddal ezelőtti kort, amelynek nagyon is van üzenete a mához. Nem csak megerősíti a később alkotott és azonnal világhírt hozó Ne bántsátok a feketerigót! című regény elévülhetetlen értékeit, hanem kiegészíti, hozzátesz, mélyebb kontextusba helyezi az immár klasszikus művet. Harper Lee 1926-ban született az alabamai Monroeville-ben. Az 1960-ban megjelent Ne bántsátok a feketerigót! című regénye azonnal világhírűvé vált, egy évvel később széppróza kategóriában Pulitzer-díjjal jutalmazták érte. A történet alapján 1962-ben filmet forgattak Gregory Peck emlékezetes alakításával. A szerző számos kitüntetést, díszdoktori címet kapott, de mindig visszautasította az ezzel járó nyilvános szerepléseket. Soha nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz a történetnek, olyasmi ez, mintha fejbe vágtak volna. […] Egy kis elismerésre vágytam csupán, de amint látják, sokat kaptam belőle, és ez ugyanannyira ijesztő, mintha sosem foglalkoztak volna a könyvemmel nyilatkozta egy 1964-ben készült interjúban.
A ZUHANÁS SOKKJA
Nathan Filer
A történetet Matthew meséli el, aki imádott bátyja halála óta küzd a skizofréniával. Matthew sorsát gyerekkorától a húszas évei elejéig követhetjük nyomon. Megtudhatjuk, miként süllyedt tudathasadásos állapotba Down-szindrómás testvére elvesztése után, miért és milyen mértékben okolja magát a tragédia miatt, mi okból hagyja ott a valóságot, s miért menekül képzelete világába.
Filert a regény megírásához saját tapasztalatai vezették: tíz éven át dolgozott ápolóként pszichiátriai intézetben. A fiatal korosztálynál tapasztalható elmebetegségek egyre súlyosabb gondot jelentenek napjaink társadalmában – e mű gondolkodásra késztet, és talán kinyitja a szívünket a lelki betegségekkel nap mint napos harcot vívók felé.
E rövid leírás alapján szomorú, drámai történetet képzelhetünk el – ám a fiatal angol író oly páratlanul viccesen, szórakoztatóan, annyi szeretettel és megértéssel adja elő e szívszorító történetet, hogy a kötet az angliai megjelenés után rögtön a sikerlisták élére került, az olvasók kedvencévé vált, s megnyerte Nagy-Britannia legismertebb közönségdíját, a Costa cég által alapított Costa-díjat.
Gyilkos-Anders és barátai (meg akik nem azok)
Jonas Jonasson
Gyilkos-Anders, egy recepciós és egy kiugrott lelkésznő találkozása a boncasztalon vagyis nem, egyelőre nem a boncasztalon, hanem egy motelnek álcázott kuplerájban a keresztény egyháztörténelemnek és a svéd kriminalisztika menetének teljesen új irányt szab.
A regényben nem szokványos pénzkereseti lehetőségek után kutat első (és második) pillantásra jelentéktelennek tűnő fiatal portás, egy nagydumás istentagadó lelkészcsaj és egy reménytelenül fafejű verőember. Először céges szintre emelik a verési-pénzbehajtási szolgáltatást, utána bibliai alapokon nyugvó, borban tocsogó egyházat alapítanak, végül újrafazonírozzák a Mikulást, s közben – ahogy azt Jonasson korábbi hőseitől, a százéves embertől és a remekül számoló analfabétától megszokhattuk – folyton menekülnek valakik elől, közben milliókat veszítenek, hogy aztán újra nyerjenek, s közben Jonasson egy pillanatra sem áll le a sziporkáival. Vagyis ismét itt az év legviccesebb könyve!
Papírsárkányok
Khaled Hosseini
Khaled Hosseini nemzetközi áttörést hozó, 80 országban megjelent sikerkönyve, a Papírsárkányok egy nem mindennapi barátság felejthetetlen és megható története, ami egy tehetős fiú és a család szolgájának fia között szövődik egy pusztulásra ítélt ország végnapjaiban. A két fiút közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés köti össze. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja életüket. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant és a gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált.
A Papírsárkányok egy igaz történet az olvasás erejéről, az árulásról, a megbocsátás lehetőségéről és az apák hatalmáról a fiaik fölött. Egy elsöprő erejű családi krónika Afganisztán történelmének legsötétebb évtizedeiből, amelyben a szerelem és a barátság küzdelmei egy szokatlan és megrázó regénnyé állnak össze. A Papírsárkányok a megjelenése óta milliók kedvencévé, igazi modern klasszikussá vált.
„Szerettem a kabuli telet. Szerettem éjjelenként a hó halk dobogását az ablakomon, szerettem a friss hó ropogását a gumicsizmám alatt, szerettem az öntöttvas tűzhely melegét, amikor hideg szél sivított az udvaron. De legjobban azért szerettem, mert épp amikor a faágakon megfagyott a dér és az utakat jég burkolta be, Baba és énköztem egy kicsit felengedett a dermedés. Ennek az oka pedig a sárkányeregetés volt. Hiába laktunk ugyanabban a házban Babával, mégis két különböző világban éltünk. A sárkány volt az a papírvékony felület, ahol világaink összeértek.”
Khaled Hosseini afgán származású, Amerikában élő író 1965-ben született. Orvosnak tanult. Papírsárkányok (2003) és Ezeregy tündöklő nap (2007) című regényei 80 országban, összesen 40 millió példányban keltek el. Legutolsó világsikerű könyve És a hegyek visszhangozzák címmel 2013-ban jelent meg a Libri Kiadónál.
Mézesmadzag
Ian McEwan
A Man Booker-díjas Ian McEwan a kortárs brit irodalom méltán kultikus szerzője talán nem túlzás azt mondani: a legnagyobbja. Művei nem pusztán regények, hanem szellemi kihívásoktól burjánzó műalkotások. Ian McEwan nevét ismerik a magyar olvasók is: az Amszterdam, az Őrült szerelem, a Vágy és vezeklés, a Szombat csak néhány példa a brit mester hatalmas életművéből. A szép, fiatal Serena, zsebében friss diplomával, szinte véletlenül kerül a brit titkosszolgálathoz. A hetvenes évek elején járunk, az ír zavargások, a hidegháború, az energiaválság idején. Serena imád olvasni, és ennek a szenvedélyének köszönheti, hogy különleges küldetéssel bízzák meg. Kémtörténet? Korrajz? Valóság és fikció, szerelem és árulás összefonódása? Ez mind mesterien, ahogy azt McEwantól megszokhattuk.
A szél árnyéka – Tűzrózsa
Carlos Ruiz Zafón
Vannak dolgok, amiket csak sötétben látunk igazán. És csak akkor, ha már kellőképpen fogékonyak vagyunk. Daniel Sempere tízéves, amikor antikvárius apja egy hajnalon elviszi egy titokzatos barcelonai könyvtárba, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe. Ebben a Temetőben olyan művek nyugosznak, amelyek egy-egy könyvtár vagy könyvesbolt bezárásával elárvultak. Daniel a beavatási szertartás során örökbe fogad egy könyvet: Julián Carax A szél árnyéka című művét, és azzal megpecsételődik a sorsa mind a kötetnek, mind a fiúnak.
Romantikus újromantikus regény elátkozott, megtagadott könyvekről, az egyetlen szerelemről, igaz barátságról, feneketlen gyűlöletről és véres bosszúról. Olyan fájdalmasan szép, olyan félelmetes és fordulatos, amilyen egy többgenerációs családtörténetbe oltott kísértet- és detektívhistória csak lehet.
A függelékben olvasható Tűzrózsa című novella nyomtatott formában mindeddig nem jelent meg. Az Elfeledett Könyvek Temetője trilógia eredetét beszéli el.
A trilógia további részei: Angyali játszma, A mennyország fogságában.
Carlos Ruiz Zafón (1964) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították.
Egy spulni kék cérna
Anne Tyler
Anne Tyler legújabb, immár huszadik regénye négy generációt felölelő családtörténet, egy átlagos amerikai családé, melyet éppen a hétköznapisága teszi különlegessé.
Gyerekek születnek és felnőnek, átlagos és különc gyerekek, vérszerintiek és örökbefogadottak. Életek kezdődnek és teljesednek ki, vagy érnek hirtelen tragikus véget. Minden látszólag állandó, ugyanakkor folytonos változásban van. Még a ház is, amely akár egy élő szereplő, jelen van mind a négy generáció életében, együtt lélegzik a családtagokkal, hat a sorsukra. Akárcsak egy olyan egyszerű kis tárgy, mint egy spulni kék cérna…Anne Tyler, a kortárs amerikai irodalom élő klasszikusa ezúttal is remek tollforgatónak bizonyult. Egyszerre megható és mulatságos regényét átszövik az élet apró-cseprő történései, kisebb és nagyobb tragédiái. A történet egy századnyi amerikai valóságot ölel fel: a nagy amerikai álom valóra válását, döcögös megélését és darabokra hullását.
Az utolsó reggel Párizsban I-II. kötet
Náray Tamás
Milyen hosszú az út a szocialista Magyarország szürkeségéből Párizsba, a fény és a divat városába? És vajon lehetséges-e, érdemes-e visszafelé is megtenni ezt az utat? Hogyan lesz egy furcsa, akaratos kisfiúból egy nemzetközileg jegyzett divatmárka tervezője, és hogyan tudja megtartani és megvalósítani sajátos személyiségét egy olyan rendszerben, ahol a konformizmus és az igazodás fontosabb és jövedelmezőbb, mint az egyéniség és a kreativitás?
Az itthon és külföldön egyaránt híres és elismert divattervező, Náray Tamás önéletrajzi ihletésű regényének első részében ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat főhőse, Dárnay Dávid történetén keresztül. Megismerjük a főhős nem mindennapi családtagjainak sorsát és személyiségét, Dávid gyermekkorát, első szerelmeit és első tapogatózásait is a művészet irányába, melyhez aztán csak jóval később, váratlan fordulatok és szerencsés véletlenek után sikerül visszatérnie, míg végül rátalál igazi hivatására és küldetésére. De Párizs csupán a kezdet, ahol egy még nagyobb, még izgalmasabb történet veszi kezdetét
Náray könyve egyszerre lenyűgöző karriertörténet, fejlődési regény és egy különleges család különleges gyermekének portréja, aki a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetekben is mindig mert és tudott önmaga lenni.