A tapasztalatok szerint minden második ember ajánlja fel adójának egy százalékát abból a mintegy négy és félmillióból, aki Magyarországon személyi jövedelemadót fizet. Az szja 1+1%-áról idén is, csakúgy, mint az elmúlt években, május 20-áig lehet rendelkezni, szja-bevallási formától függetlenül.

Aki személyijövedelemadó-bevallást nyújt be, egyúttal rendelkezhet arról, hogy adójának 1 %-ával támogat egy civil szervezetet, illetve a másik 1 %-ával egy egyházat vagy a Nemzeti Tehetség Programot.

Akik már benyújtották bevallásukat vagy a NAV-ot bízták meg a bevallás elkészítésével, de még egyetlen szervezetet sem jelöltek meg kedvezményezettként, vagy nem a munkáltatójukon keresztül juttatják el 1%-os nyilatkozataikat a NAV-hoz, még nem maradtak le ...

Útkereső vagyok, olyan, mint Magellán. Hogy rátalálok-e a szorosomra, nem tudom. A szoros, amit keresek, valamiféle harmónia, az érzelem és az értelem egyensúlya, amitől ember lehetne az ember. A teljességet persze nem érhetjük el, de közelíteni kötelességünk. „Hajózni muszáj…”
Értékítéletem általában más, mint a környezetemben élőké. Tudom, milyen nagy kár minden elrontott napért, hogy az erkölcsi szabályokkal, a megcsontosodott szokásainkkal olykor keményen szembe kell szállni. Ehhez Adyt szoktam segítségül hívni, remekül megfogalmazta:

„Az én hitem nem erkölcs, nem szokás Az én hitem csodás nagy álmodás.”

Az idén immár negyedik alkalommal rendezzük meg az ArboFeszt családi napot, a Gödöllői Erdészeti Arborétumban.

Amennyiben bármilyen módon részt szeretnének venni a rendezvényen, esetleg észrevételük van, úgy állunk a rendelkezésükre örömmel. Úgy gondoljuk, hogy az ArboFeszt értékes színfoltja a térség turisztikai eseményeinek, bízunk abban, hogy minél többen csatlakoznak a kezdeményezéshez.

A rendezvény időpontja június 4-e, az utolsó tanítási nap előtti szombat. Szerintünk ez az időpont tökéletesen megfelelő lesz a rendezvényünknek és sem az eső, sem a kánikula nem zavarja meg a fesztivált. Előreláthatóan 1500-3000 vendéggel számolunk, melyek elsősorban a Gödöllő és térsége, illetve (idén élősszőr) fővárosi lakosságból tevődik össze...

Szerk.: Horváth M. Ferenc.

Bp., 1997.

(Pest Megye Múltjából sorozat 8.)

Részletek az 1997. évi kiadású könyvből.

Termelőszövetkezet történeti tanulmányok 3.

Mezőgazdaság történeti tanulmányok 8.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

Részletek az 1976. évi kiadású könyvből.

(Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3.

Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1967)

Birtokosok mutatója

Részletek az 1967. évi kiadású könyvből.

• Magyar Mezőgazdasági Múzeum
• HUNGARICANA – Közgyűjteményi portál

Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz. Ez 43 vármegye mintegy 300.000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát.

Használható vezérlőelemek: beágyazás, album nézet, teljes képernyő, vissza, start/stop, előre

Online megtekintés (Silverlight)