A már kihirdetett új Munka Törvénykönyvét a szöveg pontosítása, valamint néhány uniós irányelv kötelező átültetése miatt módosította a hétfőn elfogadott törvényjavaslat.
- A módosítás kimondja, hogy a felmondás szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet eltérni a kollektív szerződésben. A módosításból viszont az is következik, hogy a felek megállapodása eltérhet a felmondás törvényben meghatározott szabályaitól.
- Pontosítják az új Munka Törvénykönyvével bevezetett kötetlen munkarend fogalmát is. Az az alkalmazott dolgozik kötetlen munkarendben, aki heti átlagban legalább napi munkaidejének felét saját maga osztja be. A munkáltató írásban engedheti át a munkaidő beosztásának jogát – mégpedig a munkakör sajátos jellegére vagy a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel. A munkavállaló számára ez a munkarend azt eredményezi, hogy nincs túlóra-elszámolás és kifizetés, a munkáltatónak pedig nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetnie. Ez a rendelkezés a munkavállalónak nem feltétlenül előnyös, azonban uniós irányelvnek való megfelelési kötelezettséget teljesít vele a jogalkotó.
- A készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén pedig a munkaidő-keret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani.
- A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 3. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (pl. „TB-kiskönyv”, adóigazolás, szolgálati idő igazolása, munkanélküli igazolólap).
- Munkaerő-kölcsönzésnél általánosan 15 nap a felmondási idő.
Mégis lehet vasárnapi munkavégzés a kereskedelemben
A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál – a lakosság vásárlási szokásait figyelembe véve – a módosítás lehetővé teszi, hogy vasárnapra rendes munkaidőben is beoszthatók legyenek a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók. A vasárnapi munkavégzésért 50 százalékos bérpótlék jár.
Munkaidő
Módosulnak a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályoktól eltérő megállapodások keretei is. Például a munkaközi szünet szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni (legalább 6 órás munkaidő esetén napi 20 perc, 9 órás munkaidőnél ezen felül még legalább 25 perc szünetet kötelező biztosítani).
Írásbeli megállapodással lehet eltérni a napi, heti munkaidő maximumának meghatározásától azzal a feltétellel, hogy a megállapodást a munkavállaló 15 napos határidővel felmondhatja).
Műszakpótlék, túlórapótlék
Nem csak a többműszakos munkáltatónál keletkezik jogosultság a műszakpótlékra. A módosított rendelkezés értelmében, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18.00 és 06.00 óra közötti időtartam alatti munkavégzésre 30 százalék bérpótlék jár. A változás akkor rendszeres, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadánál eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
A rendkívüli munkavégzésért csak akkor adható a pénzbeli 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidő – ha a felek így állapodnak meg, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezetten így rendezi. Külön írásos megállapodás hiányában a pótlékot pénzben kell kifizetni.
Mit változtat a béreken az új Mt?
A munkaadóknak kedvez az új Mt legtöbb, munkadíjra vonatkozó szabálya. A bérezés rendszerét például a munkáltató állapítja meg, arra a munkavállalónak nincs befolyása. Egyéb egyezség hiányában csak az alapbér lesz a pótlékszámítás alapja, ráadásul a pótlékok rendszere is a munkavállaló számára károsan módosul: például vasárnapi munkavégzés után 100 helyett 50 százalékos pótlékot fizet majd a munkaadó július elsejétől.
A január elsejétől hatályos Alaptörvényben ezzel szemben nincs a munka díjazására vonatkozó rendelkezés, vagyis nem lehet betarthatatlan követeléseket számon kérni a jogszabály alapján.
Fontosabb változások:
Szabadság: (2013.01.01-től hatályos) mindenkinél az alapszabadság a 20 munkanap lesz, az életkor miatt járó további szabadság napjai pótszabadság címen járnak.
A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ha valaki októbertől kezdi a munkaviszonyt a szabadság az esedékesség évét követő év március 31-ig adható ki.
Ha a felek megállapodnak, akkor a szabadság 1/3-a a következő év december 31-ig kiadható.
Pótlékok:
Műszakpótlék: több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak,
- ha beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik,
- délután 6 és reggel 6 óra között történik,
- a pótlék 30%.
Vasárnapi pótlék:
Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg.
A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 % bérpótlék illeti meg.
Éjszakai pótlék:
22 és 6 óra közötti munkaidő az 1 órát meghaladja, és nem jogosult a munkavállaló műszakpótlékra, akkor 15% a bérpótlék.
Nagyon fontos új szabály még, hogy a pótlék alapja a munkaszerződésben szereplő alapbér.
Pótlék helyett szabad-és pihenőidő kiadása:
A rendkívüli munkavégzésért csak akkor adható a pénzbeli 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidő – ha a felek így állapodnak meg, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezetten így rendezi. Külön írásos megállapodás hiányában a pótlékot pénzben kell kifizetni.
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:
A munkavállalónak a tájékoztatót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban kell átadni, kivéve, ha a munkaviszony időtartama az 1 hónapot, vagy a heti rendes munkaidő a 8 órát nem haladja meg.
A tájékoztató tartalma:
- napi munkaidő
- alapbéren túli munkabér, juttatás,
- bérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja
- munkakörbe tartozó feladatokról
- a szabadság mértékéről, kiadásáról
- felmondási idő megállapításának szabályairól
- a munkáltatói jogkör gyakorlójáról: megadható egy név is, de érdemesebb beosztást, pozíciót megadni.
Figyelje hírleveleinket, a többi változásról folyamatosan küldjük tájékoztatóinkat.