Pontosítások az új Munka Törvénykönyvében!

Hírek | Nincs hozzászólás

(Last Updated On: 2016-06-25)

A már kihirdetett új Munka Törvénykönyvét a szöveg pontosítása, valamint néhány uniós irányelv kötelező átültetése miatt módosította a hétfőn elfogadott törvényjavaslat.

16_t

  • A módosítás kimondja, hogy a felmondás szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet eltérni a kollektív szerződésben. A módosításból viszont az is következik, hogy a felek megállapodása eltérhet a felmondás törvényben meghatározott szabályaitól.
  • Pontosítják az új Munka Törvénykönyvével bevezetett kötetlen munkarend fogalmát is. Az az alkalmazott dolgozik kötetlen munkarendben, aki heti átlagban legalább napi munkaidejének felét saját maga osztja be. A munkáltató írásban engedheti át a munkaidő beosztásának jogát – mégpedig a munkakör sajátos jellegére vagy a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel. A munkavállaló számára ez a munkarend azt eredményezi, hogy nincs túlóra-elszámolás és kifizetés, a munkáltatónak pedig nem kell munkaidő-nyilvántartást vezetnie. Ez a rendelkezés a munkavállalónak nem feltétlenül előnyös, azonban uniós irányelvnek való megfelelési kötelezettséget teljesít vele a jogalkotó.
  • készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén pedig a munkaidő-keret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani.
  •  A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 3. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (pl. „TB-kiskönyv”, adóigazolás, szolgálati idő igazolása, munkanélküli igazolólap).
  • Munkaerő-kölcsönzésnél általánosan 15 nap a felmondási idő.

 

Mégis lehet vasárnapi munkavégzés a kereskedelemben

A kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál – a lakosság vásárlási szokásait figyelembe véve – a módosítás lehetővé teszi, hogy vasárnapra rendes munkaidőben is beoszthatók legyenek a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók. A vasárnapi munkavégzésért 50 százalékos bérpótlék jár.

 

Munkaidő

Módosulnak a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályoktól eltérő megállapodások keretei is. Például a munkaközi szünet szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet majd eltérni (legalább 6 órás munkaidő esetén napi 20 perc, 9 órás munkaidőnél ezen felül még legalább 25 perc szünetet kötelező biztosítani).

 

Írásbeli megállapodással lehet eltérni a napi, heti munkaidő maximumának meghatározásától azzal a feltétellel, hogy a megállapodást a munkavállaló 15 napos határidővel felmondhatja).

 

Műszakpótlék, túlórapótlék

Nem csak a többműszakos munkáltatónál keletkezik jogosultság a műszakpótlékra. A módosított rendelkezés értelmében, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18.00 és 06.00 óra közötti időtartam alatti munkavégzésre 30 százalék bérpótlék jár. A változás akkor rendszeres, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmadánál eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

 

A rendkívüli munkavégzésért csak akkor adható a pénzbeli 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidő – ha a felek így állapodnak meg, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezetten így rendezi. Külön írásos megállapodás hiányában a pótlékot pénzben kell kifizetni.

 

Mit változtat a béreken az új Mt?

A munkaadóknak kedvez az új Mt legtöbb, munkadíjra vonatkozó szabálya. A bérezés rendszerét például a munkáltató állapítja meg, arra a munkavállalónak nincs befolyása. Egyéb egyezség hiányában csak az alapbér lesz a pótlékszámítás alapja, ráadásul a pótlékok rendszere is a munkavállaló számára károsan módosul: például vasárnapi munkavégzés után 100 helyett 50 százalékos pótlékot fizet majd a munkaadó július elsejétől.

 

A január elsejétől hatályos Alaptörvényben ezzel szemben nincs a munka díjazására vonatkozó rendelkezés, vagyis nem lehet betarthatatlan követeléseket számon kérni a jogszabály alapján.

 

Fontosabb változások:

Szabadság: (2013.01.01-től hatályos) mindenkinél az alapszabadság a 20 munkanap lesz, az életkor miatt járó további szabadság napjai pótszabadság címen járnak.

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ha valaki októbertől kezdi a munkaviszonyt a szabadság az esedékesség évét követő év március 31-ig adható ki.

Ha a felek megállapodnak, akkor a szabadság 1/3-a a következő év december 31-ig kiadható.

 

Pótlékok:

Műszakpótlék: több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak,

  • ha beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik,
  • délután 6 és reggel 6 óra között történik,
  • a pótlék 30%.

 

Vasárnapi pótlék:

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 50% bérpótlék illeti meg.

A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót 100 % bérpótlék illeti meg.

 

Éjszakai pótlék:

22 és 6 óra közötti munkaidő az 1 órát meghaladja, és nem jogosult a munkavállaló műszakpótlékra, akkor 15% a bérpótlék.

Nagyon fontos új szabály még, hogy a pótlék alapja a munkaszerződésben szereplő alapbér.

 

Pótlék helyett szabad-és pihenőidő kiadása:

A rendkívüli munkavégzésért csak akkor adható a pénzbeli 50 százalékos bérpótlék helyett szabadidő – ha a felek így állapodnak meg, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezetten így rendezi. Külön írásos megállapodás hiányában a pótlékot pénzben kell kifizetni.

 

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:

A munkavállalónak a tájékoztatót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban kell átadni, kivéve, ha a munkaviszony időtartama az 1 hónapot, vagy a heti rendes munkaidő a 8 órát nem haladja meg.

 

A tájékoztató tartalma:

  • napi munkaidő
  • alapbéren túli munkabér, juttatás,
  • bérfizetés gyakorisága, a kifizetés napja
  • munkakörbe tartozó feladatokról
  • a szabadság mértékéről, kiadásáról
  • felmondási idő megállapításának szabályairól
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról: megadható egy név is, de érdemesebb beosztást, pozíciót megadni.

 

Figyelje hírleveleinket, a többi változásról folyamatosan küldjük tájékoztatóinkat.

 

Szóljon hozzá!

©2013 idStudio & SMThemes.com