G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum

GALÉRIATÖRTÉNELMI IRATOK

A Mariabesnyői Mária Múzeum kiállítási katalógus

(Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Részletek az 2009. évi kiadású könyvből.

MEGY_PEST_GODOLLO_Gmf_10__pages0-0

 

„Ugyanezen évben a szerzetesek házát is kibővítették, és 1771. szeptember 15-én jelölték ki a clausurái, és formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá nyilvánították az addig residentia rangban lévő besnyői zárdát. 1774. július 19-én ke- rült aláírásra a Consensus Regius azaz a királyi beleegyezés Mária Terézia által,39 amely tulajdonképpen az alapítólevél feltételeit ismétli meg, annyiban egészítve ki, hogy a konvent létszámát a püspök 16 főben határozta meg, és 10 koldulási helyet jelöl ki a szerzeteseknek: Gödöllő, Bag, Mogyoród, Szada, Kerepes, Isaszeg, Valkó, Csömör, Sződ, Veresegyház.”

37. oldal

 

„A Pünkösd utáni vasárnap Szentháromság ünnepe. Ilyenkor is érkeztek szép számmal zarándokok Máriabesnyőre. Szentháromság vasárnapja a dányiak foga- dalmi ünnepe. Valamikor jégverés pusztította el a határt, Szentháromság vasárnapja előtti éjszaka, a zsendülő gabonával és a gyümölcsökkel együtt. Ennek emlékére za- rándokolnak el gyalogosan minden évben Máriabesnyőre a dányiak hálálkodni és könyörögni, már a XX. század eleje óta. De érkeztek zarándokok ezen a napon Buda- pestről, Valkóról, Zsámbokról és Vácszentlászlóról, Túráról és Hatvanból is. 1950-ben a dányi, zsámboki, valkói, vácszentlászlói gyalogos búcsújárókhoz 150 kerékpáros zarándok is csatlakozott, akik a keresztet és a zászlókat a kerékpárjukhoz erősítet- ték.” Szentháromság ünnepén a búcsúsok száma általában 500 és 2 500 közt mozgott. De többször előfordult, hogy a férfizarándoklat is erre a napra esett, így a zarándokok száma jóval több lehetett.”

75. oldal

 

A búcsút körülvevő hagyományok egy része viszont komoly változáson ment keresztül. Addig, amíg korábban a környező falvakból érkező búcsúsok több- sége gyalog tette meg a zarándokutat a kegyhelyre, manapság a búcsúsok többsége autóval, busszal, esetleg tömegközlekedési eszközzel érkezik a helyszínre. Vannak még gyalogos zarándokok, de számuk jelentősen lecsökkent a korábbiakhoz képest. Ezek mellett ma is vannak olyan települések, melyek fontosnak tartják a gyalogos zarándoklat hagyományát, mert elsősorban a gyalogszerrel megtett utat tekintik eredményesnek. Ilyen település például Bag, Valkó, Dány és Sülysáp. A bagiak és a dányiak még ma is az erdei ösvényeken, határ menti dűlőutakon jönnek a búcsúk- ra. A sülysápiak 2008-ban Nagyboldogasszony ünnepére 145-en jöttek el gyalog két csoportban. Közülük nagyon sok volt a fiatal. A zarándokok szombat reggel 7 órakor indultak el otthonról és két pihenő beiktatásával délután 4-re értek Máriabesnyőre. A nagy távolság és a hosszú menetidő miatt az éjszakai virrasztás és a reggeli mise után, még a nagymise előtt kénytelenek voltak reggel 9 körül hazaindulni. A dányiaknak 5 és fél óra az út. Dányból két úton szoktak jönni a búcsúsok. Az egyik, nehezebben járható utat király útnak nevezik, mely egy homokos út. A másik út kényelmesebb és könnyebben járható. A csomagokat személygépkocsival szállítják.

87. oldal

HUNGARICANA – Közgyűjteményi portál

©2013 idStudio & SMThemes.com